Csíksomlyó

Csíksomlyó történelmi referenciazónája kiemelkedő kulturális és spirituális értéket képvisel. Területe a hajdani Várdotfalva és Csíksomlyó falvakra terjed ki, amelyeket évszázadok óta meghatároz a zarándoklat hagyománya. A település első írásos említése 1332–1337-ből származik Sumlov néven, míg a régészeti kutatások igazolják, hogy a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt első templom már a 12. században állt.

Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően – a Moldvát Erdéllyel összekötő, a Gyimesi-szoroson és Brassón át vezető kereskedelmi utak találkozásánál – Csíksomlyó korán a csíki, gyergyói és kászoni székek meghatározó közigazgatási és egyházi központjává vált. A ferences szerzetesek 14–15. század fordulóján történt letelepedése tovább erősítette ezt a szerepet, amely mindmáig fennmaradt a hely kiemelkedő lelki jelentősége révén.

Csíksomlyó 1959-ig önálló község volt, amely Várdotfalva, Csíksomlyó és Csobotfalva településeiből állt, majd Csíkszereda városrészévé vált. Történeti fejlődése ma is jól nyomon követhető a városszerkezetben, valamint a korabeli térképeken és írásos forrásokban, amelyek a terület és az elnevezések fokozatos átalakulását dokumentálják.

A városszövet változatos és karakteres: Várdotfalva falumagja megőrizte a Csíki-medencére jellemző székely településszerkezetet, keskeny telkekkel és a Somlyó-patak vonalához igazodó utcahálózattal; a ferences zónát a 18–19. századi barokk együttes uralja; a kiterjedt zöldterületek – köztük a Kis-Somlyó-hegy és a Kálvária – pedig páratlan természeti és kulturális tájat alkotnak.

Csíksomlyó napjainkban Közép- és Kelet-Európa egyik legjelentősebb római katolikus zarándokhelye. Pünkösd szombatján minden évben tízezrek érkeznek Székelyföldről, Moldvából és más térségekből, hogy részt vegyenek a hagyományos körmeneten, amely a Kis-Somlyó-hegyet öleli körbe, különleges spirituális és közösségi élményt nyújtva.

A védett épített övezet határait a megőrzött történeti telekszerkezet és tömbstruktúra alapján jelölték ki, amelyet részletes városrendezési tanulmányok pontosíthatnak. A terület felosztása időrendi és funkcionális szempontokat egyaránt követ, és az alábbi alzónákból áll:

• SZCP Csíksomlyó_a – a ferences egyházi birtok

• SZCP Csíksomlyó_b – a Kálvária, a Kis-Somlyó-hegy és a ferences mezőgazdasági területek

• SZCP Csíksomlyó_c – lakóövezet

• SZCP Csíksomlyó_d – Várdotfalva, a történeti falumag

• SZCP Csíksomlyó_e – vegyes funkciójú terület

A terület funkcionális arculatát elsősorban a vallási jelleg, a kiemelkedő táji értékek, az építészeti örökség és a jelentős közintézmények jelenléte határozza meg. A vegyes funkciójú területek főként egykori mezőgazdasági-ipari zónák átalakításával kínálnak új lehetőségeket.

A szabályozás célja a hely szellemiségének megőrzése, a történeti utcahálózat védelme, a közterek minőségi megújítása és a kortárs funkciók harmonikus integrálása. Kiemelt hangsúlyt kap a gyalogosbarát kialakítás, a zöldfelületek védelme és a zarándoklat igényeihez igazodó fejlesztés.

Ezekkel az intézkedésekkel a Csíksomlyói Védett Épített Övezet országos jelentőségű területként kerül meghatározásra, ahol a történelem, a hit és a táj egységes, hiteles és maradandó élménnyé formálódik.